Lúgos Akkumlátor 

Az első lúgos akkumulátort Thomas Alva Edison készítette 1904-ben. Előnye a savashoz képest igénytelensége, érzéketlensége a környezeti behatásokkal szemben és hosszú élettartama, mintegy 1200 ciklus.

Főleg vasúti kocsikban illetve nagyobb készenléti akkutelepekben használt, mert a savas akkumulátoroknál hosszabb élettartamúak, drágábbak és kevésbé érzékenyek a hibás töltésre.  

Elektronikus berendezésekben száraz akkumulátor cellákat használnak, melyeket szokás ugyanolyan méretben készíteni mint az elemeket, hogy az elem helyére behelyezhetők legyenek. Lényeges különbség hogy a használatos akkumulátorcellák (nikkel-kadmium, nikkel-metálhidrid) névleges üresjárati feszültsége 1,2 V. Az elemek helyett akkucellákat használva a berendezést működtető feszültség kisebb lesz, de ez a legtöbb esetben nem okoz problémát.